aproropi

Budapesten 74 éve vezették be az új forgalmi rendet, a jobb oldali közlekedést. Vidéken a rendelkezés már 1941 júliusa óta érvényben volt. Az előmunkálatokat áprilisban kezdték: a rádió figyelmeztette a lakosságot, a lapok tájékoztató cikkeket közöltek, az iskolák az új rendet elmagyarázták a gyerekeknek. Júliustól a Budapest körüli határvonalon burkolati jelek, táblák terelték a járműveket megfelelő sávokba. Európában utolsóként Svédország váltott balról jobbra, 1967-ben. Egy népszavazáson a többség leszavazta a kezdeményezést, mert féltek a káosztól és a rengeteg ütközéstől, a megzavarodott autósok viszont olyan óvatosan vezettek, hogy hónapokra visszaesett a balesetek száma a skandináv országban. Nálunk is simán lezajlott az átállás, csak egyetlen baleset történt, egy fehérvári kalauz a lezárt baloldali ajtónak dőlve kiesett a járműből.

Akkor most merre?

James Naismith 154 éve született, testnevelő tanár volt, aki azt a feladatot kapta, hogy találjon ki egy érdekes játékot, amelyet a diákok a téli hónapokban a tornateremben játszhatnak. A véletlen segített: egy, a terem sarkában álló őszibarackos kosárba dobta a labdát, amikor hívatták. Visszatérve látta, hogy tanítványai az unalmas gyakorlatok helyett inkább a kosárba való dobálással próbálkoznak. Legyen meg az ő akaratuk - gondolta James, és két hét múlva előállt a kosárlabda játék tervezetével. Az új játéknak nagy sikere volt, Naismith később 13 pontban rögzítette a kosárlabda játékszabályait, melyben elsődleges szempontnak tartotta, hogy a játékban inkább az ügyesség domináljon, mint a nyers fizikai erő.

Akkor ezt most be fogom dobni.

Kissé ködös volt a reggel 32 évvel ezelőtt november ötödikén, de egyébként ez a nap is úgy kezdődőtt, mint a többi. Aztán kiderült, hogy megtörtént az évszázad magyarországi bűncselekménye. Hét képet elloptak a Szépművészeti Múzeumból. A tolvajok egyszerűen felmásztak az éppen tatarozás alatt álló múzeum állványzatán, majd ugyanott távoztak. A múzeum erkélyén egy olasz csavarhúzót, egy olasz feliratú műanyagzsákot és némi piros-fehér-zöld fonállal átszőtt kötelet találtak a nyomozók, ez pedig szükségessé tette az ügy esetleges olasz vonatkozásának kutatását. Olaszok és magyarok is részt vettek a pótolhatatlan remekművek eltulajdonításában, amelyek 1984 januárjában végül előkerültek a görögországi Panagia Tripiti kolostor kertjéből.

Nekem semmi közöm az esethez.

Mai főszereplőnk Ruth Handler, aki 99 éve látta meg a napvilágot. A szemfüles amerikai asszony felfigyelt arra, hogy Barbara nevű kislánya nem szereti babaszerű babáit, viszont szívesen játszik az újságokból kivágott fiatal nők képeivel. Ruth nem akarta, hogy lánya papírfecnikkel égesse magát, ezért megalkotta a Barbie babát. Az 1959-ben bemutatott játék fenekestül felforgatta a babapiacot, hatalmas siker lett, egy vagyont hozott a Mattel cégnek, aminek Ruth volt a társalapítója. A baba szokatlan kinézete óriási vitákat váltott ki,  feministákat bőszített fel, művészeket inspirált, és tudósok vitatkoztak róla.

Barbie leggyakoribb kritikája, hogy irreális elképzelést fogalmaz meg az női test ábrázolásáról. Ez van.